Katekéták lelkigyakorlata: Emmausz kurzus
A SZEKI meghívására 2025. január 31. és február 2. között a Szent András Evangelizációs Iskola helyi csapata tartott Emmausz kurzust katekéták számára a Zöldfás Lelkigyakorlatos Házban.
A lelkigyakorlat egy különleges autóval kezdődött, ill. annak indítókulcsával, mely segített megérteni, hogy hiába birtokoljuk a kulcsot az élethez, ha nem használjuk vagy nem tudunk róla. Rá is léptünk az emmauszi útra (az egyik irányba…) – egy Kleofás-párt kapva mellénk –, ahol Jézus előbb belőlünk is ki akarta provokálni, hogy csak beszéljünk-beszéljünk, mert ő meghallgat bennünket. Milyen gyógyítóan tud hallgatni mellénk csatlakozva! Ezek után, amikor szót kapott, szavai lettek orvosságul a Bölcsesség könyve szerint: „Mert nem orvosolta őket sem gyógyfű, sem kenőcs, csak a te igéd, Uram, amely mindent meggyógyít!” (Bölcs 16,12) Először meghallgattuk Isten Igéjének 7 képét, mert sokféle attitűdre van szükségünk Isten Igéjéből: nem csak édes, méz ízű szavakra, nem csak vízforrásszerű, életadó szavakra, hanem kétélű kardra is, amely elválaszt és pöröly erejű szavakra is, amelyek a bálványainkat szétzúzzák. Láthattuk azt is, milyen hatással bír felettünk az Ige: a megteremtéstől az örök életre vezetésig. Majd bementünk Izrael zsinagógájába, hogy meghallgassuk mindazokat a szavakat, amelyek Mózestől kezdve a valamennyi prófétákig mind-mind róla szólnak. Szoktuk mi is olvasni ezeket a szakaszokat, sőt tanítjuk is, de így, csokorba szedve, felfedezve mindegyikben a Jézus-Igére mutató szálat, még sohasem hallottuk. Így mi is ki tudtuk mondani: Valóban Jézus a megígért Messiás! Az Ószövetségből felismerhetjük Jézust, az Újszövetségből pedig megismerhetjük Őt. A hetes számok ezek után is kísértek bennünket az úton, mert hét ígéret kapcsolódik Isten Igéjéhez, és mi ehhez az ujjlenyomatunkat adtuk. Majd az úton haladva, az Eucharisztiát ünnepelve a kommentátor végigvezetett bennünket a felismerésig, hogy minden szentmise az emmauszi út mintájára épül fel: a szívünket lángra lobbantja az Ige, hogy így felismerhessük már Jézust a kenyértörésben. Milyen különös volt, amikor Kleofás csodálkozott rajtunk, hogy nekünk már saját Bibliánk lehet! Még mindig rajta járunk ezen az emmauszi úton, most itt, amikor hazatértünk már, csak most már a másik irányba…
Ez a lelkigyakorlat valódi közösségi élmény volt és megszerettette velünk Isten Igéjét. Az Ige megszólalt, megelevenedett, eledelünkké lett. Ne habozzatok eljönni rá, ha majd újra lesz ilyen lehetőség.
Köszönjük a szolgáló csapatnak: Zoli atyának, Csabának, Balázsnak, Ildikónak, Gábornak, Krisztinek és Rebinek!
Szerző: Gyuris Gellért, szervező koordinátor
